Anyák napi versek

Szerző:



 

Anyák napi versek

Ágh István: Virágosat álmodtam

Édesanyám,
virágosat álmodtam,
napraforgó
virág voltam álmomban,
édesanyám,
te meg fényes nap voltál,
napkeltétől
napnyugtáig ragyogtál.
 

Móra Ferenc: Anyának – Anyák napjára

Álmomban az éjszaka
aranykertben jártam,
Aranykertben aranyfán
aranyrigót láttam,
Aranyrigó énekét
a szívembe zártam.

Ahány levél lengedez
szélringatta ágon,
Ahány harmatcsepp ragyog
fűszálon, virágon,
Édesanyám fejére
annyi áldás szálljon.

Ámon Ágnes: Anyák napjára – Anyák napjára

Ébresztem a napot,
hogy ma szebben kelljen,
Édesanyám felett
arany fénye lengjen!

Ébresztem a kertet,
minden fának ágát,
bontsa ki érette
legszebbik virágát!

Ébresztem a rigót
s a vidám cinegét,
dalolja mindegyik
legvígabb énekét!

Ébresztem a szívem,
forróbban dobogjon:
Az én Édesanyám
mindig mosolyogjon!



 

Anyák napi versek

B. Radó Lili: Köszöntő anyák napjára -Anyák napjára

Réges régen készülődünk
erre a nagy napra,
hiszen ma van az esztendő
legeslegszebb napja!

Hajnal óta anyut lessük,
ébred- már, hív-e?
Neki van a világon a
legeslegjobb szíve!

Bizony nincs a naptáraknak
mosolygósabb lapjuk!
Szobáját ma virágokkal
telisteli rakjuk.

Amit érzünk, amit szólnánk,
vidám dalba öntjük,
édesanyát énekszóval
szívből felköszöntjük!

Devecseri Gábor Anyák napján, édesanyám…

Édesanyám, harmat voltam:
selyem rétre le is hulltam.
Virágokat nevelgettem,
hogy azután néked szedjem.
Harmat cseppje, eső szála,
könnyű fényt vont a szirmára.

Anyák napján, édesanyám:
ölelésed az én tanyám.
Az én tanyám: menedékem,
hozzád vezet boldog léptem.
Örömkönnyek szemedben. . .
Én ezért most, mondd, mit tettem?

Bokrétámat megkötöttem:
hímes csokor nőtt kezemben.
Virágos most a mi házunk,
anyák napján meg kell állnunk!
Meg kell állnunk, megpihennünk,
édesanyánk ünnepelnünk.

Könnyeidet nem hagyom:
gyorsan széllé változom!
Langyos szélből, arany ágból:
törülköző napsugárból:
Felszárítom könnyeidet,
arcodon csak mosoly lehet!

Mindig, mint a mai napon:
vígság legyen asztalodon!
Zenét hozok tenyeremben,
patak csobog énekemben.
Legszebb éjjel leszek álmod,
ahogy titokban kívánod:
künn a mezőn csikó szalad,
a patakban az aranyhalak.



 

Anyák napi versek

Donászy Magda Anyák napján

Tavaszodik, kis kertemben 
kinyílik a tulipán. 
Ragyognak a harmatcseppek 
anyák napja hajnalán.

Kinyílott a bazsarózsa, 
kék nefelejcs, tulipán, 
neked adom anyák napján, 
édes-kedves anyukám.

Donászy Magda Édesanyámnak

Te vagy a nap
fenn az égen.
Én kis virág
meseréten.
Ha nem lenne
nap az égen,
nem nyílna ki a virág.
Virág nélkül
de szomorú
lenne ez a
nagy világ.

Donászy Magda Anyukám, szeretlek

Anyák napján Téged
virággal köszöntlek,
és csak annyit mondok:
Anyukám, szeretlek!

Anyukám, szeretlek,
virággal köszöntlek,
mint a gyönge gyökér
a jó anyaföldet.

Gondoztál nap mint nap,
aztán évről évre.
tanítottál szóra,
dalra, színre, szépre.

És ma, anyák napján,
mint a mag a földet,
életadó anyám,
virággal köszöntlek!



 

Anyák napi versek

Gazdag Erzsébet: Anyák napjára

Ha én nagy leszek, Te kicsi
tiéd lesz a babakocsi
Én dolgozom, Te játszol
várat építsz, fára mászol
Leviszlek a játszótérre,
lepkét kergetni a rétre,
Boltba is én megyek,
veszek tejet, kenyeret,
banánt is mert szereted.
Hazaérek, ölbe veszlek,
úgy SZERETLEK, úgy SZERETLEK

Jobbágy Károly: Anyák napjára

A napsugár énreám
nemcsak délben árad.
Munka után jó anyám
megjön, kicsit fáradt.

De szeméből láthatom:
nap süt, mint az égen,
Édesanyám! Szép napom,
ragyogj soká nékem!

Mentovics Éva: A legdrágább anyukának

Ezernyi kis apró jellel
tudattam, hogy létezem.
Számlálgattad a napokat,
vajon mikor érkezem?

Később aztán ágyam mellett
álmot hozott szép dalod.
Hogyha néha nyűgös voltam,
karod lágyan ringatott.

Mint napfény a fellegek közt,
szivárvány a rét felett,
úgy hinted szét éltet adó,
melengető fényedet.

Akárhányszor születnék is,
nem kellene más nekem,
azt kívánnám századszor is,
mindig, mindig légy velem.

Kezemben e kis virággal
tiszta szívből kiáltom:
Te vagy nekem a legdrágább
Anyuka a világon.



 

Anyák napi versek

Mentovics Éva: A legszebb ünnepen

Oly fénylő a pillantásod,
mint égen a csillagok.
Felém nevet kedves arcod,
ha megjöttem, itt vagyok.
Úgy ölel át féltő karod,
mint dombok a völgyeket,
melengető, kósza szellő
a májusi zöld gyepet.
Kacagásod oly gyöngyöző,
mint erdőn a kispatak,
amikor a lombok közül
csörgedezve kiszalad.
Hangod bársony melegével
kényezteted lelkemet.
Pihentető meséd után
minden álmom szebb lehet.
Fürgébben ver most a szívem,
úgy lüktet, és kalapál…
Ő is tudja, nincs szebb ünnep,
e májusi szép napnál.
Minden egyes dobbanása
jóságodat köszöni.
Az én édes, tündérlelkű
jó Anyámat köszönti.

Mentovics Éva: Az én anyukám

Szemed tükre mint a gyémánt,
úgy tündököl, úgy ragyog…
elmondtad már milliószor:
legszebb kincsed én vagyok.
Mesét mondasz lefekvéskor,
simogatsz, ha felkelek,
s hogyha néha úgy visítok,
hogy az ég is megremeg,
kifürkészed, mi a gondom,
megtörlöd a szememet,
hiszen tudod, mindent megold
az anyai szeretet.
Elnézted, ha céklalével
pacáztam az ebédnél,
s éjjel, hogyha lázas voltam,
borogattál, meséltél.
Ápolgattál, pátyolgattál,
így telt sorra napra nap…
most már tudom, hogy az anyák
éjszaka sem alszanak.
Te vagy az én őrangyalom,
hogyha hívlak nem késel.
Tudod anyu, úgy szeretlek…
nem mondhatom elégszer.



 

Anyák napi versek

Mentovics Éva: Elmesélem, hogy szeretlek

Mikor járni tanítottál,
lehajoltál hozzám.
Azt súgtad, hogy: drága kincsem…
s megcsókoltad orcám.
Ölelgettél, cirógattál,
ápoltad a lelkem.
Kedves szóval terelgettél
– bármi rosszat tettem.
Oly sok éjjel virrasztottál
kívánságom lesve.
Álmot hozó meséd nélkül
sose múlt el este.
Beszédre is tanítottál –
szívesen mesélek.
Elmesélem e szép napon,
hogy szeretlek téged.
Ahogyan a barna mackók
szeretik a mézet,
Édes, drága jó Anyácskám
úgy szeretlek téged.

Mentovics Éva: Köszöntelek anyukám

Kék nefelejcs, tulipán.
Köszöntelek anyukám!
Kiskertünkből egyszerre
tíz szál rózsát szedtem le.

Csokrétába kötöttem,
szép ünneplőt öltöttem.
Ma, e vidám ünnepen
mindenki boldog legyen!
Ahány szirom borul össze
kecsesen e tíz szálon,
annyi évig légy még velem,
tiszta szívből kívánom!

Takács Irén: Az édesanya

Ha beteg vagy, fáradt,
És ha gyötör a bánat,
Betakar, vigasztal,
Megveti az ágyad.
Szeresd ezért nagyon
Az édesanyádat!
Sokszor bizony rossz vagy,
Talán nem is láttad
Mikor a két szemén
Könnyek vontak fátylat.
Tiszteld ezért nagyon
Az édesanyádat!
Ő mindig gondol rád,
Megvarrja a ruhád,
Egész nap dolgozik,
Késő estig fárad.
Tiszteld, szeresd ezért
Az édesanyádat!
Gondolj mindig arra,
Hogy a legdrágábbat
Addig kell szeretni,
Míg melletted állhat.
Tiszteld, szeresd ezért
Az édesanyádat!



 

Anyák napi versek

Nagy Bandó András: Az én anyukám

Szeretem, amikor felkelek,
jó lesz a kedvem, ha felnevet.

Szeretem, amikor enni ad,
azt is, ha álmából felriad.

Van úgy, hogy ilyenkor morcosabb,
és persze, kicsinykét kócosabb.

Nem bánom azt sem, ha mérgesebb,
ilyenkor talán még édesebb.

Szeretem, amikor jót mesél,
azt is, ha énvelem mendegél.

Szeretem, amikor ad puszit,
s húsvétkor hozza a kis nyuszit.

Szeretem, amikor megdicsér,
És ha a suliig elkísér.

Szeretem, amikor rám hajol,
homlokon csókol és átkarol.

Szeretem, amikor dolga van,
meglátom rajta, ha gondja van.

Szeretem, amikor ölbe vesz,
azt is, ha esténként kádba tesz.

Szeretem, amikor kérdezem,
jó-e ha öleli két kezem?

Szeretem nagyon, ez nem vitás,
annyira és úgy, mint senki más!



 

Anyák napi versek